Helytartót vált az Ég a földön – Mi jön Ferenc pápa halála után?

2025. április 26. 06:33

Ferenc pápa elhunyta után nagyjából két-három hét, és meglesz az új egyházfő. Mi történik addig, és kik esélyesek?

2025. április 26. 06:33
null
Szilvay Gergely

Isteni gondviselés, talán így lehetne a legjobban megfogalmazni azt, hogy az Úristen még engedte helytartóját, Ferenc pápát – ha gyengén is, de – elmondani a húsvétvasárnapi urbi et orbi áldást, nehogy áldás nélkül maradjon a világ, aztán húsvéthétfő reggelén 7 óra 35 perckor magához szólította. Meghalt Ferenc pápa.

Az egyházfő február 14-én került be a Gemelli-klinikára kétoldali tüdőgyulladással és hörghuruttal, ráadásul fiatal korában eltávolítottak az egyik tüdeje felét. Emellett régóta tolószékkel közlekedett, és számos más betegség kínozta az előző években. A kórházból március 23-án engedték ki úgy, hogy további két hónap „szobafogságra” ítélték. Azóta kevésszer jelent meg a nyilvánosság előtt, és alig bírt beszélni.

Rituálisan az egyházfő halálát húsvéthétfő este állapították meg. A camerlengo (bíboros kamarás), az ír Kevin Joseph Farrell háromszor keresztnevén szólította az elhunytat, majd kijelentette: „Vere Papa mortuus est!” (a pápa valóban meghalt!). Ezután tájékoztatták a nyilvánosságot a halál okáról. A camerlengo összetöri az egyházfő halászgyűrűjét, és lepecsételi a pápai lakosztályt.

JÉZUS KRISZTUS; FERENC pápa
Fotó: MTI/Francis R. Malasig

A sede vacante

Ferenc pápaságát és a világegyház helyzetét épp előző számunkban értékeltük (Szentegyház a Szentévben). Mi követi a pápa halálát, aki végül sok találgatás ellenére nem mondott le, és így nem „csinált rendszert” a lemondásból? Az új pápa beiktatásáig tartó sede vacante (megüresedett szék) időszaka szabályozott, rituálékkal teli szakasz. Április 26-án, szombaton temetik Ferencet. Halálától számítva tizenkét nap után, de húsz napon belül, azaz május 4., vasárnap és május 11., vasárnap között el kell kezdődnie a pápaválasztó konklávénak. Ha néhány napos konklávéval számolunk, akkor legkésőbb május közepén iktathatják be hivatalába az új egyházfőt, de nem valószínű, hogy ennyit várnak a bíborosok.

Szent II. János Pál pápa 2005. április 2-án halt meg, Joseph Ratzingert pedig kétnapos konklávén választották meg XVI. Benedek pápának április 19-én. Rá öt napra, 24-én iktatták be, és május 7-én foglalta el a római püspöki széktemplomot, a Lateráni Szent János-főbazilikát. Azaz az interregnum tizenhét napig tartott. Benedek lemondásával pápasága 2013. február 28-án ért véget, Jorge Bergoglio Buenos Aires-i érseket pedig szintén kétnapos konklávén március 13-án választották pápává, és 19-án iktatták be. Az interregnum tehát tizenhárom napos volt.

FERENC pápa
A szentatya a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén háromnapos magyarországi apostoli látogatásának harmadik napján, 2023. április 30-án
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A sede vacante rendjét Szent II. János Pál 1996-os Universi Dominici gregis apostoli rendelkezése szabályozta utoljára, melyet apróságokban módosított két utódja. A sede vacante ideje alatt semmilyen változást nem szabad bevezetni, minden marad a régiben, a középpontban az új pápa minél hamarabbi megválasztása áll. Az elhunyt egyházfő temetését és az utódját megválasztó konklávét elvileg a bíborosi kollégium dékánja vezényli le, de mivel Giovanni Battista Re kilencvenegy évével nem vehet részt a konklávén – nyolcvan év a korhatár –, valószínűleg Pietro Parolin államtitkár vezeti majd. Viszont a dékán celebrálja a Szent Péter téren vagy a bazilikában bemutatott gyászmisét és temetést. A bíborosok konklávé-előkészítő közgyűléseket tartanak.

A római dikasztériumok vezetői nem gyakorolják hivatalukat. A kamarás bíboros a római általános helynökkel menedzseli a szentszéki tulajdont, s csak a bűnök megbocsátásával foglalkozó penitenciária dolgozik tovább. Megváltozik a Szentszék címere is (mely nem azonos a pápai címerrel): a péteri kulcsok feletti pápai tiarát felváltja egy ernyő.

A bíborosi kollégium a pápa tanácsadóit takarja, lényegében a Szentszék szenátusát. A bíborosokat az egyház hercegeinek is nevezik. A középkorban 20-40 fős volt a testület, létszáma az előző évszázadokban fokozatosan felduzzadt. Jelenleg 252 tagja van, közülük 135-en vannak nyolcvan év alatt, azaz ők vehetnek részt a konklávén. A bíborosi testület három rendre tagozódik: diakónusira, püspökire és presbiterire – voltak idők, amikor ezen egyházi rendekből kerültek ki a tagjai. A három rend annak ellenére megmaradt, hogy ma már csak püspökök a testület tagjai.

FERENC pápa
Úrangyala imádságot mond Ferenc pápa vatikáni lakosztályának a Szent Péter térre néző ablakából 2024. április 14-én
Fotó: MTI/Fabio Frustaci

A konklávé

A konklávé első napjának délelőttjén tartják a pápa megválasztásáért celebrált, azaz Pro eligendo Pontifice szentmisét, amely ugyancsak a bíborosi kar dékánja, azaz Giovanni Battista Re feladata. A legfiatalabb diakónusbíboros sorshúzással kiválaszt kilenc bíborost: három szavazatszedőt, három revizort és három beteglátogatót, akik elmennek az esetleg ágyhoz kötött bíborosok szavazataiért. A szavazólap tetején az „Eligo in Summum Pontificem” (pápának választom) felirat olvasható, ez alá írják a szavazók az általuk preferált bíborostársuk nevét. Tartózkodni nem lehet.

Az első nap egy szavazás van, a továbbiakon délelőtt és délután is kettő. XVI. Benedek 2007-es rendelkezése szerint ragaszkodni kell a minősített, kétharmados többséghez – ami jelenleg 90 szavazatot jelent –, de harminc forduló elteltével, a konklávé tizenegyedik napján már csak a két legtöbb szavazatot kapó bíboros közül lehet választani, és ők ekkor már nem voksolhatnak. A konklávé részleteiről automatikusan beálló kiközösítés terhe mellett nem beszélhetnek a résztvevők, de azért valahogy mindig szivárognak ki nem azonos megbízhatóságú részletek.

A szavazólapokat a kápolna hátsó sarkában lévő kályhában elégetik. Ha nincs eredmény, fekete füstöt kreálnak. Ha van, fehér füst száll fel, és idővel megjelenik a Szent Péter-bazilika balkonján a bíborosi kar protodékánja (a bíborosi testület diakónusi rendjének legrégebbi tagja), Dominique Mamberti francia bíboros, hogy bejelentse: „Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam! Eminentissimum ac reverendissimum dominum, dominum [keresztnév] Sanctæ Romanæ Ecclesiæ cardinalem [vezetéknév], qui sibi nomen imposuit [pápai név].” Magyarul: „Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk! Őeminenciája és őméltósága [keresztnév] úr, a Szent Római Egyház [vezetéknév] kardinálisa, aki magának a [pápai név] nevet választotta.”

ERDÕ Péter
Erdő Péter húsvétvasárnapi szentmisét celebrált az esztergomi bazilikában
Fotó: MTI/Kovács Attila

Kik az esélyesek?

Természetesen az egész világ arra kíváncsi, kik lehetnek a pápaságra esélyes bíborosok, azaz kik a papabilék. Ezzel kapcsolatban mindig sok találgatás és elemzés jelenik meg.

Az előző kétszáz év tizennégy pápájából hét volt papabile és hét volt meglepetés. Valamint legalább nyolc nagyon esélyes papabile nem lett egyházfő. A 20. század második felében XXIII. János (1958), I. János Pál (1978) és II. János Pál (1978) sem volt papabile, azaz nem voltak ott a megválasztásra lehetségesnek tartott bíborosok listáján. 1978 második konklávéján az ismeretlen krakkói érsek, Karol Wojtyła nevét Franz König bécsi érsek dobta be. Mikor megjelent a Szent Péter-bazilika balkonján, a tudósítók keresgélték az életrajzát, és nem tudták kimondani a nevét. Joseph Ratzinger és Jorge Bergoglio viszont papabile volt sok más bíboros között. Ráadásul van két mondás, az egyik segít, a másik bonyolítja a helyzetet. Utóbbi szerint aki pápaként megy be a konklávéra, az bíborosként jön ki. A másik mondás úgy tartja, hogy egy kövér pápát vékony követ, azaz liberálisra konzervatív jön, és fordítva.

De vajon nem a Szentlélek sugalmazza, ki legyen a pápa? XVI. Benedek pápa erre a kérdésre egyszer úgy válaszolt: „Nem mondanám, hogy a Szentlélek választ pápát. Azt mondanám, hogy a Szentlélek nem irányítja közvetlenül a dolgokat, hanem inkább mint egy jó oktató hagy nekünk teret, szabadságot, anélkül hogy elhagyna minket. A Szentlélek szerepét sokkal rugalmasabban kell érteni, nem úgy, hogy közvetlenül diktálja nekünk, kire szavazzunk.”

ORBÁN Viktor; SEMJÉN Zsolt; FERENC pápa
Ferenc pápa audiencián fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikánban 2024. december 4-én
Fotó: MTI/Vatican Media

A médiában leginkább az ideológiai meggyőződést és a származás helyét említik fontos tulajdonságként. A liberális-konzervatív felosztás azonban csak megszorításokkal alkalmazható az egyházban, a földrajz pedig másodlagos. Ráadásul azoknak a nyugati köröknek, amelyek egyszerre szeretnének liberalizáló és afrikai pápát, nincs jelöltjük, az afrikai bíborosok ugyanis jellemzően nagyon konzervatívok. És persze lehet, hogy az olasz bíborosok újra olasz pápát szeretnének, de ők 18-an csak a bíborosi kollégium 13 százalékát teszik ki. Törésvonal szokott lenni a kuriális és nem kuriális bíborosok, azaz a Vatikánban és azon kívül szolgálók között is. Természetesen a kuriálisok vannak kevesebben, és mivel köztük sem feltétlen van egyetértés egyéb fontos kérdésekben, nem feltétlen zárnak össze.

A pápa Szent Péter utódja és Krisztus helytartója, 

akinek elsődleges feladata a hívek lelke üdvözülésének segítése. 

Ahogy Krisztus mondta Péternek: „legeltesd juhaimat”. Emellett úgyszintén elsődleges feladata a „hitletétemény” (a tanítás egésze, a hagyomány) őrzése, melyen nem változtathat, csak magyarázhatja. 

Az ideális jelölt magasan képzett teológiából és filozófiából, ismer több holt nyelvet, beszél számos élő nyelvet, járatos az adminisztrációban, a diplomácia elméletében és gyakorlatában, tudja kezelni a médiát, jó kommunikátor, kivételes politikai képességei vannak, valamint jó a fizikai állóképessége. 

Végül pedig – vagy mindenekelőtt – hiteles személyiség.

A római mendemondák szerint most a bíborosi testület olyan jelöltet keres, aki jártas a kánonjogban, jó a diplomáciai érzéke, jó szervező, „low-profile-t” tart, és nem túl fiatal, azaz mondjuk hetvenen felül van. Ugyanis az egyházra, legalábbis a Szentszékre biztosan ráfér a szervezeti-jogi rendrakás. A pletykák szerint kizárható, hogy dél-amerikai legyen az illető, és nem valószínű, hogy egy az egyben továbbvinné a ferenci vonalat, inkább egy centrista konzervatív kerestetik, és az sem árt, ha érti a periferikus létet és az üldöztetést – de nem feltétlen van a globális perifériáról.

FERENC pápa
Az 52. Nemzetközi eucharisztikus kongresszus zárómiséjére érkezik az egyházfő a Hősök terére 2021. szeptember 12-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A papabile bíborosok

Edward Pentin amerikai vatikanológus, a National Catholic Register munkatársa, a 2020-as The Next Pope – The Leading Cardinal Candidates című kötet szerzője a Sophia Institute Press-szel és a Cardinalis Magazine-nal 2024 decemberében életre hívta a The College of Cardinals Reportot. Az itteni papabilelista: Angelo Bagnasco volt genovai érsek (82 éves, konzervatív), Raymond Leo Burke amerikai bíboros, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának volt prefektusa, a Máltai Lovagrend volt patrónusa (76, tradicionalista), Dominik Duka dominikánus szerzetes, volt prágai érsek (81, konzervatív), Willem Jacobus Eijk, Utrecht érseke (71, konzervatív), Erdő Péter esztergom–budapesti érsek (72, centrista konzervatív), Gerhard Ludwig Müller bíboros, volt regensburgi püspök, a Hittani Kongregáció volt prefektusa (77, centrista konzervatív), Wilfrid Napier ferences testvér, Durban volt érseke (84, centrista), Seán Patrick O’Malley kapucinus szerzetes, Boston volt érseke (80, centrista konzervatív), Marc Ouellet, Québec volt érseke és Kanada prímása, a Püspöki Kongregáció volt prefektusa (80, centrista konzervatív), Pietro Parolin, Ferenc pápa államtitkára (70, centrista liberális), Mauro Piacenza, a Klérus Kongregációja volt prefektusa (80, konzervatív), Malkolm Randzsit Srí Lanka-i érsek (77, tradicionalista), Gianfranco Ravasi, a Kultúra Pápai Tanácsának volt elnöke (82, liberális), Robert Sarah guineai bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció volt prefektusa (79, tradicionalista), Christoph Schönborn domonkos szerzetes, volt bécsi érsek (80, centrista), Angelo Scola volt velencei pátriárka és milánói érsek (83, konzervatív), Luis Antonio Tagle volt manilai érsek, az Evangelizációs Dikasztérium proprefektusa (67, centrista liberális), Peter Turkson ghánai bíboros, a Pápai Tudományos Akadémia kancellárja, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának volt elnöke, a Dikasztérium az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatában volt prefektusa (76, centrista konzervatív), Matteo Maria Zuppi bolognai érsek, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke (69, liberális). Mások papabilének sorolják még Pierbattista Pizzaballa ferences jeruzsálemi pátriárkát (60 éves, centrista konzervatív) és Anders Arborelius sarutlan karmelita szerzetest, stockholmi püspököt, aki evangélikusból tért át katolikusnak (75, centrista konzervatív).

Nyitókép: AFP/Filippo Monteforte

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ehetős Odó
2025. április 26. 11:00
Az esélylatolgatás nem érdekel. Majd a konklávé elintézi. Erdő sajnos esélytelen. A nyugat nem bírná elviselni, hogy még a pápát is Orbán adja.
Illieral
2025. április 26. 10:01
Leszögezem Isten hittel semmi bajom, sőt az sok embernek erőt ad a mindennapokban és talán sok embert jobbá is tesz. De, amit a Katolikus egyház is csinál, az néha néha már bálvány imádás, jobban szeretik a hagyományaikat, mint Istent.
sceptical
2025. április 26. 09:44
Fehér füst a Kárpátok ölelése fölött Látomás egy pápáról és a magyar lélek örök vágyáról x.com/phronesis162161/status/1916034643951841767
SCsá
2025. április 26. 09:31
Csak Böjte Csaba!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!